Magyar Zenés Színház
2006.
Nem élhetek muzsikaszó nélkül- Viktor, pesti jogász - Turay Ida színház
Bor József rendezésében mutattuk be ezt a klasszikust. Bár nem az enyém a legnagyobb szerep, de a szereplőgárda nagyon jó, amit a honlapon meg is lehet tekinteni.
www.szemiramisz.com
Kölcsönkért Kastély - Dr. Vass Ferenc, állatorvos - Turay Ida színház
A különlegessége az, hogy a 30-as évekbeli nagy magyar filmsiker mai zenés színpadi átirata Mikó István rendezésében és főszereplésével. Színpadra alkalmazta Kiss József, aki szintén szerepel a darabban. Nagyon élvezem. Majdnem olyan, mintha új operettet mutattunk volna be. Annak is nagyon örülök, hogy együtt dolgozhattam megint Teremi Trixivel. Játszanak még Benkő Péter, Kiss Zoltán, Ambruzs Klaudia, Rusz Milán.
Imádok férjhez menni - Freddy - Turay Ida színház
Ez egy nyári beugrás volt a soproni Petőfi színházban. Cseke Péter szerepét tanultam meg. Partnerem Nemcsák Károly volt. Egy nagy főszerep. Előtte még nem volt ilyen nagy beugrásom: egy vadonat új szerepet pár próbával megoldani. Ráadásul zenével és táncokkal. Nagyon büszke vagyok, hogy sikerült.
A potyautas - Raul Carnois, a potyautas - Turay Ida színház
A hatvanas években volt hatalmas siker ez a darab a József Attila színházban Bodrogi Gyula és Törőcsik Mari főszereplésével. Nádas Gábor zenéjével.
Hatalmas szerep: másfél óra szöveg, plusz zene és táncok, de nagyon élvezem. Bor József rendezés. Partnereim: Teremi Trixi, Vásári Mónika, Sajgál Erika.
2007.
Hol van az a nyár... - Békeffi István - Turay Ida színház
Ennek a zenés játéknak nagyon érdekes története van: Darvasi Ilona, a Turay Ida színház igazgatója megkért, hogy Turay Ida születésének 2007. szeptember 28-i, 100 éves évfordulójára szerkesszek meg egy megemlékezést a művésznő tiszteletére. Elvállaltam és elkezdtem "szerkeszteni". Addig írtam a kis jeleneteket, addig kerestem a betétdalokat és a filmbejátszásokat, míg egy darab kerekedett belőle. Az igazgató asszony nagyon megörült, díszletet, ruhákat gyártatott hozzá, én pedig megrendeztem. Azóta is játszzuk a Turay színházban, sőt volt egy soproni bemutató is a Petőfi színházban. Szereplők: Turay Ida - Teremi Trixi (ki is lehetne más) Hat főszerepben - Nemcsák Károly Dizőz - Gál Judit További szerepekben - Rusz Milán, Borbély Kriszta, Galambos Lilla, Hábel Ferenc (Ő készítette a nagyszerű koreográfiákat is), táncosok.
Kék Róka - Trill báró - Turay Ida színház
Herceg Ferenc darab egy szerelmi ötszögről. Ebben a produkcióban olyan művészekkel hozott össze a sors, akikkel még nem dolgoztam, de akiket nagyon régóta igen tisztelek. Márton András rendező úr, akit még fiatal koromban nagyon sok filmben láttam és nagyon kedveltem. Legnagyobb benyomást számomra Verne: Utazás a holdba c. tévéjátékban tette. Azóta is emlékszem az alakítására. Nagy örömömre együtt dolgozhattunk. Ugyanilyen öröm számomra Pápai Erikával való közös játék. Vele is most kerültem először színpadra, ugyanúgy, mint Bregyán Péterrel. Nemcsák Károly és Rárósi Anita alkotják az ötös fogat másik két tagját.
Indul a bakterház - Jóska csendőr - Turay Ida színház
Azt hiszem, ezt a darabot nem kell bemutatnom. Fergeteges vígjáték. Egy bakterházban játszódik, ahol a tanyavilág szinte minden humoros, groteszk figurája megjelenik. A részeges bakter, Mikó István. A lókupec, a "szépjárású" Patás - Nemcsák Károly. A "randa banya" - Tóth Judit. A piócás ember - Szacsvay László, Cseke Péter. A "csámpás Rozi" - Nyírő Bea. Buga Jóska, Ki "nem szíp ember, de gavallér" - Rusz Milán. A kissé ütődött Jóska, és Pista csendőrök - Győri Péter és Jómagam. És persze Bendegúz, az irdatlan rossz tanyasi fickó, aki mindent összekever, összekutyul, és közben nagyon jól szórakozik Bor Zoltán. Az előadás különlegessége, hogy mindenki énekel, táncol a maga módján tangóharmonika kíséretre. A vidéki élet nagyon sok dala, nótája, népdala felcsendül, igazi mulatós hangulatot kölcsönözve a cselekménynek.
Rendezte: Cseke Péter
2008.
A Szabin nők elrablása - Szendeffi Ede Soproni Petőfi színház
2008 szeptemberétől szorosabbra fűztem kapcsolatomat Sopronnal. Annál is inkább pozitív ez számomra, mert olyan művészekkel hozott össze a sors, akiket fiatal koromban sok filmben láttam, tiszteltem és szerettem. Ilyen nagy művész Huszti Péter, aki a soproni színház művészeti vezetője és ő rendezte a Szabin nők elrablását. Nagyon klassz munka volt. Huszti Péter azon kívül, hogy nagyszerű szakember, igazi úriember is. Fáradhatatlanul halad a célja felé, nem hagy semmi lazítást, de közben olyan kedvesen és szeretetreméltóan teszi, hogy az ember észre sem veszi. S ami a leglényegesebb: eredményesen is. Ezt a darabot, sőt ezt a szerepet már játszottam egyszer (lásd: 1997). Sőt, mikor Sopronban kerestek egy zenés vígjátékot, én ajánlottam. Tehát nem volt újdonság. De a munkafolyamat, és a hangulat teljesen más volt, meghatározó az életemben.
A Faun - Lord Stonbury Turay Ida színház
2008-ban azért természetesen nem csak Sopronban játszottam, hanem máshol is. Így a Turay Ida színházban is. Ott mutattuk be Edward Knoblauch Faun c. szatíráját. Másod főszerep. Lord Stonbury egy angol arisztokrata, aki hatalmas összeget veszít a lóversenyen. Ahogy az angol társadalmi konvenciókhoz és egy igazi gentleman-hez illik, szeretné főbe lőni magát. De valami mindig megzavarja. Vagy az unokahúga, vagy az inasa, vagy egy uzsorás. Végül egy igazi faun, aki egy kihagyhatatlan ajánlatot tesz: jó tippeket ad a lóversenyhez, visszaszerzi a pénzét, cserébe be kell őt vezetni az angol úri társaságba. Megegyeznek. A faun be is tartja ígéretét, de közben minden írott és íratlan szabályt felrúg, egyre kényelmetlenebbé téve Stonbury életét. Odáig fajulnak a dolgok, hogy már ki akarja dobni a faunt a házából, de egyszerre megvilágosodik Stonbury előtt, hogy a faun tényleg megmentette az életét, de nem abban az értelemben, ahogy ő gondolta. Levetkőzi a társadalmi formákat, és az emberi érzései kerekednek felül. Minden háttérbe tolódik, csak az egyik igazi ősi érzés marad: a szerelem. Nagyszerű darab, nagyon összetett szerep. Küszködtem is vele a próbák folyamán, de végül nagyon megszerettem. Partnereim: a faun - Dózsa Zoltán, Alexandra, az unokahúg - Vásári Mónika, az uzsorás - Mikó István, Fish, az inas - Dózsa László, ezen kívül: Tóth Judit, Márton András, Borbély Kriszta, Boros Zoltán, Nyírő Bea. Márton András rendezése.
2009.
A Csókos asszony - Ibolya Ede - Szolnoki Szigligeti színház
Pályafutásom során még soha nem hívtak meg vendégnek Szolnokra. Ez annál is inkább fájó volt számomra, mert szolnoki vagyok ízig-vérig. Itt születtem, itt éltem 18 éves koromig, amikor is felköltöztem Budapestre. Sok színházigazgató megígérte már, hogy meghív, így Balázs Péter is. Balázs Péter be is tartotta a szavát, meghívott erre a vidám, békebeli Eisemann Mihály operettre. Nagyon izgultam, talán jobban, mint akármikor életemben. Furcsa volt számomra, hogy ott lépek fel, ahol első színházi élményeimet szereztem - gyermekként és nézőként. Ráadásul ezt a szerepet még sosem volt módomban játszani. Nagyon jó munka volt, s habár nem tudtam gyakran játszani, mégis meghatározó élmény marad számomra.
Mátyás és a bolondkirály - Író, rendező és Burkus király - Soproni Petőfi színház
Ez az én mesém! Illetve mesejátékom. Az első szótól az utolsóig én írtam. Én rendeztem, sőt még egy szerepet is vállaltam benne, Burkus királyt. Nagyon büszke vagyok rá. Az első darabom után /Hol van az a nyár. ld: 2007/, Darvasi Ilona, a soproni színház igazgatója megkérdezte, nem volna-e kedvem mesét írni. Dehogynem! Tetszett a kihívás, s mivel két lányomnak gyakran mesélek, és ezeket általában saját magam találom ki, fejben volt nálam egy pár "lányos" történet. De Ilona Mátyás mesét akart. Renden, gondoltam, és megírtam. A történet egy nap alatt játszódik Mátyás király palotájában, a "törvényt ülő" napon. Mujkó, a bolond addig, addig kritizálja királyát, addig, addig mondogatja, milyen jó király lenne is ő, míg végül Mátyás megunja és megteszi, egy napra, a bolondot, királlyá. Mujkó természetesen össze-vissza kutyul mindent, rosszabbnál rosszabb ítéleteket hoz, és amikor már Burkus országgal is épp háborúba keveredne, Mátyás király közbe lép és helyrehoz mindent. Hiszen jó szokásához híven elrejtőzött a tanácsteremben, álruhában. Szereplők: Győri Péter, Besztercei Attila, Nyírő Bea, Magyar Tímea, Sövegjártó Áron, Tébi Márta, Ambruzs Klaudia, Darvasi Cecília
Bob herceg Eduard Beaujolais, hoppmester - Soproni Petőfi színház
Huszka Jenő leghíresebb operettje. Pinczés István és saját rendezés. Ugyanis társrendezőként, koreográfusként és "átdolgozóként" is jegyzem a darabot. Régen szerettem volna bemutatni valahol, mert nagyon tetszett nekem az eredeti szövegkönyv. Tudják, a régi. Mióta először megjelent, számtalanszor átírták, számokat cseréltek, dramatizálták, stb. De mindig jó visszamenni az alapokhoz. Amikor kiderül, hogy milyen jó írók voltak a régiek, név szerint: Bakonyi Károly és Martos Ferenc. Milyen remekül szövik a cselekményt, milyen lírai és humoros jeleneteket tudnak a számok köré szerkeszteni. Nagyszerű! Így alakult a mi előadásunk is egy remek, háromórai játékká. Érdekessége az előadásnak, hogy Nagy Gábor is játszik benne, akinek főszereplésével egy ország szeretett bele ebbe az operettbe. Most Tom apót játssza, Bob szerelmének apját. Büszke vagyok arra, hogy általa elmondott mondataim után rendszerint kitör a taps. Persze ez nem az én érdemem, hanem Nagy Gáboré, akit még mindig nagyon szeret a közönség és emlékszik a fiatal filmes Bob hercegre. A mondatok így szólnak a darab végén, mikor Bob megkérdezi Tom apót, haragszik-e rá a történtekért: "Nem haragudhatom felség. Én is voltam fiatal, én is jártam az utcákat, én is énekeltem valaha: Lomdonban hej." Ekkor jön a taps.
Szerepl.ők: Bencze Ilona, Mikó István, Sövegjártó Áron, Rárósi Anita, Borbély Krisztina, Nagy Gábor, Benkő Péter, Vásári Mónika, Laklóth Aladár, Zsolnai András, Besztercei Attila, Magyar Tímea, Szabó Anikó, Tébi Márta
2010.
A Kőszívű ember fiai - Baradlay Ödön - Soproni Petőfi színház
Jókai Mór Kőszívű ember fiait már sok rendezésben láthatta a közönség, nem is szólva a méltán híres filmről. Igazi klasszikus. Talán sokan unják is. De egy színésznek, főleg akkor, ha pályája során főleg zenés darabokban játszott, nagy dolog eljátszani. Nem szólva arról, hogy a legidősebb Baradlay fiút játszhattam Huszti Péter rendezésében. Azt hiszem, többet nem is kell írnom róla. Igazi színházi élmény volt nekem és remélem a nézőknek is. Szereplők: Makay Sándor, Tóth Judit, Bozsó József, Kiss Zoltán, Boros Zoltán, Rárósi Anita, Magyar Tímea, Vásári Mónika, Dózsa Zoltán, Laklóth Aladár, Győri Péter.
La Mancha lovagja - Borbélymester - Soproni Petőfi színház
Ki ne ismerné Don Quijote történetét? Akár regényben, akár filmen, akár színpadon jut el hozzánk a mese, mindig hat ránk. A musical változatban pedig a muzsika is segítségünkre van. Huszti Péter nem zenés rendezéseiről híres elsősorban. Érdekes volt látni, hogy nem elsősorban a zenedramaturgiát, hanem a darab cselekményét követve, milyen egésszé, milyen tökéletes zenés drámává állt össze a musical. Ebben segítségére volt Sebestyén Csaba nagyszerű koreográfiája is. Személy szerint nekem nagyon jól esett, azon kívül, hogy remek szerepem volt, újra táncolnom egy igazi musicalben.
| « Előző oldal | Következő oldal » |