2015. április 24. Váci Dunakanyar szímház - Szögény Dankó Pista
Kritika
"Tegnap újra színházas napunk volt. Előfordul ez többször, mint hogy itt mesélek róla, de néhány előadás valahogy nagyot tud ütni. Így voltam a Szögény Dankó Pistával is.
Amikor először megláttam a plakátot, nem tudtam, hova is soroljam magamban, éppen ezért igyekeztem jegyet venni. Vonzott öt igazán nagy név: Dankón kívül Kalmár Magda, Teremi Trixi, Bozsó József, Virágh József, és igen jól hangzott Suki István (itt Pistaként szerepelt) prímás neve is.
A nézőtéren körülnézve, kicsit kellemetlenül éreztem magam: kevesen voltunk. Úgy kétharmad ház lehetett. Vácon? Zenés műsor? Azzal vigasztaltam magam, hogy pénteken, délután ötkor nem mindenki tud színházba menni. Leginkább a nyugdíjas korosztály képviseltette magát, közülük is többen Kalmár Magdáért jöttek.
Az üres helyek miatti kellemetlen érzésem hamar elmúlt. Nem azért, mert megtelt a nézőtér, hanem azért, amit kaptam, kaptunk: igazi nótaszínházat, igazi művészetet, első meglepetésként egy fekete hajú, önmagát soha meg nem tagadó Teremi Trixit.
A szereplők prózában, versben, nótában egy rövid és nehéz életű, alföldi nótaszerző cigány, a nótakirály Dankó Pista életét mutatták be. Mulatósan, sírósan, táncosan, közönséget megénekeltetően. Kaptunk mindent, ami jó lehet. Ady versét, Jókai véleményét, igazi, élő énekhangot (nem kellett mikroport), vidámságot, viccelődést – és a végén egy hatalmas drámát.
A barát, Ady Endre Dankó című versével Bozsó József már az elmúlást, a beteg Dankót hozta elénk.
Magyar Dankó Pista, áldjon meg az isten,
Akinek a lelke elvágyódik innen,
Akit kerget, hajszol sóvár, beteg vágya,
Akinek a lelke magyar földön árva,
Megmenti, megtartja a te magyar lelked,
A te nagy bánatod, a te nagy szerelmed,
A te duhajságod, a te kacagásod…
Visszaadtál nekem egy vesztett világot!…
A banda játszott, a színészek lassan elfordultak, csak a haldokló Dankó búcsúját énekelte, sírta Virág József: „Most van a nap lemenőben…”
A színpad lassan kiürült, a zenekar elcsöndesült, a prímás letette az előadást végigkísérő vörös rózsát a földre. Lassan a fények is kihunytak, miközben a szívek megteltek széppel, a szemekben a könny csillogott. A nézőtéren síri csönd volt.
Csak másodpercekkel később jött a taps.
Valahogy mindenkiben sajgott a gondolat: most van a nap lemenőben…
Mészáros Marietta"
2015. március 15. Százhalombatta - Forró március
"Tisztelt Bozsó József!
Ezúton s szeretnénk a Barátság Kulturális Központ nevében köszönetet mondani Önnek és a társulatnak, hogy Százhalombattán 2015. március 25-én a Forró március című ünnepi műsorukkal megörvendeztették közönségünket.
Megható perceket élhettünk át műltidézés során, a feszült figyelem és az előadást követő visszajelzések mind azt igazolták, hogy nagyon tetsztett az előadás a nézőknek!
Ön és társulata munkájához további sok sikert kívánunk, további együttműködésünk reményében.
