baner

Magyar Zenés Színház

Bozsó József - Színház, Tv 2

1990.

Csárdáskirálynő - Bóni gróf, Győri Nemzeti Színház

Bor József rendezése a klasszikus időket idézte: Nagyoperett három felvonásban, klasszikus nota-benékkel. Nem siettünk; este 11 óra előtt kicsivel lett csak vége az előadásnak. A nézők mégsem unatkoztak. Megengedett volt némi improvizáció is. Egyszer például a pesti Csárdáskirálynő változatot kezdtem el játszani az egyik jelenetben. Tehettem ezt azért, mert Peregi Péter kollégámmal minkét városban játszottuk párhuzamosan. Egyik nap ezt, másik nap azt. Gondoltam, megtréfálom egy kicsit, és elkezdtem a pesti szöveget - Győrben. Ő először elsápadt, aztán különbféle színekben pompázott, de egyszerűen nem jutott eszébe az a változat. Pedig előző nap játszottuk. Így kénytelen voltam az egész jelenetet egyedül végigmondani. A néző nem vett észre semmit, de a kollegák jót derültek a takarásban.

Macskák – Ben Mickering, Madách Színház

Életem egyik legemlékezetesebb szerepe. Már ifjú koromban nagy híre volt ennek az előadásnak. Talán a magyar színháztörténet legnagyobb sorozata, legendás rendezés és koreográfia. A több mint ezer(!) előadásból én „csak” közel százban szerepeltem több éven keresztül. Seregi Lászlónak, az Állami Operaház koreográfus-rendezőjének köszönhettem a szerepet, aki az Ének az esőben előadásban figyelt fel rám. Habár a sok külföldi turném miatt le kellett adnom, mert egyszerűen egyeztethetetlen voltam, a mai napig meghív a Madách Színház minden kerek előadásszámnál, vagy évfordulón. Ez nagyon jól esik. Úgy érzem, hogy az Operettszínházon kívül van még egy második otthonom.

Mosoly országa- Hadfaludi Feri, Fővárosi Operettszínház

Egy újabb táncoskomikusi főszerep. Az első Lehár darab életemben. Lehár Ferenc nem nagyon írt igazán jó számokat a táncoskomikus-szubrett párnak. Inkább a bonviván és a primadonna élvezheti zeneszerzői zsenialitását. Ennek ellenére ez a darab mégis tartogat számunkra un. „ziccereket”. A Mosoly Országa az egyetlen operett, amely nem happy enddel végződik. Igazi dráma zajlik, s amire nincs máshol túl sok lehetőségünk, színészi vénánkat is megmutathatjuk.

Vidám Válás- Fred Astair / koreográfia /, Karinthy Színpad

Érdekes vendégjáték volt. Nagyon kicsi színház és színpad. Ezen a színpadon nem volt gyerekjáték egy musical koreográfiáját elkészíteni. Szinte csak helyben lehetett dolgozni. Mégis valahogy sikerült, s habár a premiert el kellett halasztani az emlékezetes taxis sztrájk miatt, a darab mégis meglepő sikerrel ment.

Viktória – Jancsi, Fővárosi Operettszínház

Az egyik kedvencem. Mindig is szerettem a karakter figurákat, és ez vérbeli karakter, beszédmodorban, testtartásban egyaránt. Sok cigány származású embert ismerek, barátaim, kollegáim is vannak közöttük. Ebben a szerepben szerettem volna bemutatni a romák pozitív oldalát, amennyire egy operettben lehetséges:
Hetvenhetedik Rác Jancsi egy zenész család sarja, prímás, aki szerencsétlenségére belebonyolódott az első világháború zűrzavarába, tiszti szolga lesz, és aki él-hal a muzsikáért, a hegedűjéért. Mégis mindent háttérbe szorít hűsége a hazájához és a kapitányához. Tűzön vízen át követi őt még akkor is, amikor közel kerül Szibéria és a bitófa.
 
Kritika:
>> Ábrahám Pál Viktória című operettjére véletlenül ültem be. A harmadik percben egy chaplini kis ember (hadifogoly, tisztiszolga) botladozik. Esetlenkedik. Ki ő? A szerepbéli Koltay huszárkapitány (Jankovits József) tisztiszolgája. Szerepe a feltétlen ragaszkodás. Egyetlen vigasza a hegedűje, de azt is feláldozza kapitánya szabadulásáért. A nézőket kirázza a hideg! <<
{Új magyar hírek 1992. április}

Mona Marie mosolya / koreográfia / Székesfehérvár

Ebben az időszakban sokat vendégeskedtem a Vidám színpadon. Főleg koreográfiákat készítettem. Bodrogi Gyula kért fel eme bohózatra, amit ő is rendezett. Pesten próbáltuk, s csak az utolsó, premier héten költöztünk le Székesfehérvárra. „Vidám” munka volt.

Képek »


 

1991.

The Sound of Music- Ralf, Gruber Salzburgi Nyári Játékok

Ez a darab tíz évig futott Salzburgban. Én 1995-ig játszottam több száz előadásban. Az első nagy turném, sőt a leghosszabb is mind közül: négy hónapig tartott. Összeadva majdnem egy évet töltöttem itt.

Zsákbamacska – Csaba, Fővárosi Operettszínház

Bodrogi Gyula rendezése, és Teremi Trixi nagy kiugrása ez a darab. Itt dolgoztunk először együtt, hogy aztán máig állandó partnerek legyünk.

Képek »


 

1992.

Mágnás Miska – Miska, Fővárosi Operettszínház

A Viktória mellett a másik nagy kedvencem. Ziccer: az egyetlen táncoskomikusi címszerep. Teremi Trixivel (Marcsa) játszottuk, és nagyon élveztük minden pillanatát. A Cintányéros cudar világ szám utáni jelenetet szerettem a legjobban, amikor azt a szemtelen Marcsát jól elverhettem. Felejthetetlen élmény volt!

A muzsika hangja – Ralf Gruber, Fővárosi Operett Színház

Salzburg után itthon is eljátszhattam ezt a szerepet, most már magyarul is. 177 előadás után kiszálltam, mert úgy éreztem, már nem látszom 17 évesnek. Hiába: múlik az idő. Amúgy ez az előadás még most is fut, bár a rendező, Vámos László rég nincs közöttünk.

A Fal / koreográfus-asszisztens /, Ódry színpad

Vizsgaelőadás a Színművészeti Főiskolán. Versényi Ida néni, aki a szakma „tyúkanyója” volt, megkért, hogy segítsek neki és Kazán Lászlónak a végzős operett-musical osztály vizsgáinál. Igaz, már ez előtt is bejártam órákat adni, amiért szerény fizetést is kaptam. Öt évig tanítottam három osztályt. A Fal a híres zenekar, a Pink Floyd nagy sikerű lemezének színpadi adaptációja.

Képek »


 

1993.

Mária főhadnagy - Zwickli Tóbiás, Tatabányai Jászai Mari Színház

Ezzel a darabbal kezdtük a „tájolást”, ahogy a vendégjátékokat színházi szaknyelven hívják. Igaz, a tatabányai színház saját produkciójaként jegyezte, de főleg az Operett Színház művészeivel. Éless Béla, az akkori igazgató nagy barátja volt az operetteknek. Évekig adott nekünk fellépési és pénzkereseti lehetőséget. Kovács Zsuzsa első rendezése.

Viktoria und Ihr Husar - Jancsi, Fővárosi Operettszínház

Az első német szerepem, hogy aztán még 15 kövesse. Ebben az évben indult el az a nagy sorozat, amely a mai napig tart: évente sok-sok előadást játszom külföldön.

GRÄFIN Marica – Zsupán, Fővárosi Operettszínház

Az első Marica, amiben részt vettem. Az a különlegessége, hogy először németül kellett megtanulni, s csak a müncheni turné után játszottuk el itthon magyarul. Érdekes, milyen nehéz egy németnyelvű előadás ritmusa után magyarul is eljátszani. Ugyanaz a rendezés és koreográfia, mégis mintha vadonatúj premier lenne.

Sybill - Poire Tatabányai, Jászai Mari Színház

Jakobi Viktor operettjével folytatódott tatabányai vendégszereplésünk. Velünk játszott Németh Marika is, aki a nagyhercegnőt alakította. Csak a második felvonásban lépett színre, de akkor olyan erővel, hogy percekre leállt az előadás: a nézők mindig vastapssal ünnepelték. Kovács Zsuzsa újabb nagyszerű rendezése volt, igazi szív-lélek munka.

Leányvásár - Táncmester, Fővárosi Operettszínház

Ez az operett egy zenei kísérlet volt, nem a legnagyobb sikerrel. Régi probléma az Operettben, hogyan lehetne az operett és a musical közönséget egymás előadásaira beültetni. Tasnádi Csaba, a darab frissen végzett rendezője ezért áthangszereltette a zenét amerikai country stílusra és meghívta vendégnek a bonviván szerepére Sasvári Sándort. A cél az volt, hogy a musical és „Sasi” rajongók is beüljenek erre az operettre. Az eredmény az lett, hogy az operett közönség sem nagyon jött el, musicalesek pedig csak elvétve. Ezek ellenére én élveztem az előadást. Együtt játszhattam Bodrogi Gyulával, Oszvald Marikával, Makay Sanyi bácsival. Mindenképpen nagy élmény volt.

Fra Diavolo / rendező-asszisztens /, Ódry Színpad

Szinetár Miklós főiskolai rendezése, ahol mint rendező-asszisztens dolgoztam és a mozgásokat is én készítettem. Nagyon kellemes hangulatban teltek a próbák, élveztem a munkát, főleg egy ilyen nagy kaliberű ember oldalán.

Fiatalság-bolondság / koreográfus /, Vidám Színpad

Ebben a darabban szerepelt Csákányi Laci bácsi is, akinek egyetlen számára koreográfiát kellett készítenem. Otthon szépen felkészültem a mozdulatokból, vigyázva arra, hogy nagyobb, bonyolultabb tánc ne legyen benne. Elérkezett a próba, és én szépen előtáncoltam a kész koreográfiát, mire Laci bácsi csak ennyit mondott:
-          Szép, szép, de nem lehetne olyan táncot csinálni, hogy ne kelljen felállnom?
-          Így született meg az „Ülcsi”. Az a „tánc”, amit aztán Laci bácsi híressé tett.

Szidike Kisaszony / koreográfus /, Békéscsabai Jókai Színház

Csemer Géza és Szakcsi Lakatos Béla zenés darabja. Érdekessége az, hogy habár a koreográfiát jegyzem, de sajnos az előadást egyszer sem tudtam megnézni: mindig valami elfoglaltságom volt. Hírből úgy tudom, jól sikerült.

Képek »


 

1994.

Szép Heléna – Orestes, Fővárosi Operettszínház

Offenbach nagy sikereket megélt műve az ókorban játszódik, a trójai háborút kiváltó okot meséli el egy kissé pamflet ízű, zenés-humoros formában. Én Agamemnón fiát, Oresztészt játszottam. Heléna pipogya férje Antal Imre volt. Offenbach híres volt arról, hogy operettjeiben korabeli politikai, társadalmi kritikát is megfogalmazott. Szereplői gyakran hasonlítottak korabeli jeles személyiségekre, kifigurázva azokat. Szinetár Miklós a hagyományokat tiszteletben tartva az 1994-es magyar politikai viszonyokat vetítette ki, mintegy görbe tükröt tartva, rendezésében. Televíziós felvétel is készült a darabból, sőt németül is eljátszottuk. Itt kell elmondanom Antal Imre fantasztikus teljesítményét: Luxemburgban játszottunk, ahol tudvalevőleg a német és a francia is beszélt nyelv. Antal Imre mindkét nyelven játszotta a szerepet olyan mesterien poentírozva váltogatva azokat, amit tényleg csak az érthetett, aki mindkét nyelvet anyanyelvi szinten beszéli. Azt hiszem, nagyon kevés ember van, aki ugyanezt színpadon meg tudná tenni, főleg idegen nyelveken.

Bal im Savoy – Mustafa, Fővárosi Operettszínház

Ábrahám Pál talán legismertebb operettje. Különlegessége az, hogy modernebb zenei megoldásokkal van hangszerelve, mint a klasszikus operettek. Itt már a 20-as, 30-as évek amerikai jazz és musical hatása érződik. Ezt a darabot is Münchenben mutattuk be először németül. Nagyon szerettem, mert Musztafa bej igazi karakter figura, nagyon aktív, jól megírt, dramaturgiailag is fontos szereplő. Ráadásul nagyszerű számai vannak, amiben kedvemre szteppelhettem újra. Vámos László rendezése.

Cirkuszhercegnő – Schlumberger Tóni, Fővárosi Operettszínház

Végül is ez nem egy új darab, csak a Vámos László rendezés / 1989 / felújítása volt. Szinte próbálnunk sem kellett, annyira bennünk volt még a „régi”.

Bál a Savoy-ban – Mustafa bej, Fővárosi Operettszínház

A magyar változatot talán még jobban szerettem, mint a németet. Talán ez érthető is.

Képek »


 

« Előző oldal Következő oldal  »